/Sakura szemsz�g�b�l/

M�r reggel volt. Gyorsan�sszeszedtem magam, megreggeliztem, �s kimentem a falu kapuj�ba, ott v�rtam r�. Mire �szbe kaptam m�r �jszaka volt, �s ekkor megjelent �.
-Hm...l�tom nem adtad fel-mondta kaj�n Sasuke.
-J�l l�tod!-mondtam hidegen, �s nyugodtan.
-Hogy-hogy ilyen rideg lett�l Sakura?
-Egyszer�en elragadott a bossz�.-Jelentettem ki, mire az Uchiha meglep�d�tt.
-Na j�, t�rj�nk a t�rgyra! Ha j�l tudom csatlakozni akarsz hozz�nk?
-(Hozz�nk?) Igen!
-Akkor mutasd mit tudsz! �ld meg azt az embert, majd hozd vissza az �letbe!
-Rendben!
Mintha valaki ir�nyitott volna, musz�j volt megtennem, de nem b�ntam, �gy is visszaker�l az �l�k sor�ba. El�vettem egy kunait, majd az illet� m�g� osontam, �s elv�gtam a tork�t. Azt�n siettem meggy�gy�tani, nehogy k�s� legyen. �s siker�lt.
-Nocsak, ezt nem v�rtam volna att�l a Sakur�t�l akit ismerek. De ett�l f�ggetlen beveszlek a csapatba, k�vess!
Majd elkezdett futni, v�g�l egy t�borhoz �rt�nk.
-Figyeljetek egy kicsit, �j csapattagunk lett, a neve pedig Sakura...na akkor megyek is aludni!- jelentette ki Sasuke.
Amit ezt elmondta Sasuke, odaj�tt hozz�m egy v�r�s, szem�veges l�ny.
-Szia, Karin vagyok!-mondta egy sz�les mosolyal.
-�n Sakura!-mondtam er�ltetett mosolyal.
-Hogy hogy beker�lt�l a csapatba?-k�rdezte kiv�ncsian.
-Tudod az eg�sz ott kezd�d�tt, hogy Sasuk�t rajtakaptam azon, hogy el akar menni a falub�l. De semmivel nem tudtam meg�ll�tani. Majd felvetettem neki, hogy �n is vele megyek, hiszen orvosi ninja leszek, �s addig maradjon, am�g el nem saj�titom. Tetszett neki az �tlet, de a "marad�s" tervben nem volt benne. ez�rt azt t�r�lte az �tletb�l. Majd el telt 3 �v, ezalatt meg�lt�k a csal�domat, �gy a bossz�t v�lasztottam.
-R�szv�tem.-mondta Karin.
-K�szi.-mondtam szomor�an.-Bocs, de �lmos vagyok, megyek aludni.
-Nem baj, �n is megyek!
Valami�rt nem tudtam aludni, ez�r kimentem a t�zh�z. Sasuke is ott volt, �s le�ltem mell�. Ekkor � kezdte meg a besz�lget�s�nket.
-Hallottam mi t�rt�nt a csal�doddal...sajn�lom-mondta szomor�an.
-K�ssz...most m�r �rtem hogy mi�rt hagytad el a falut, �s most m�r nem akarlak visszatartani! Meg�rtettelek.
-Nem gondoltam volna...de ha egyszer meg�rted a f�jdalmat, nem tehetsz semmit...N�zd Sakura, valamit el kell mondanom.-mondta nyugodtan.
-Mit?-k�rdeztem k�v�ncsian.
-Mindig is de mindig is figyeltelek t�ged, olyan volt�l gyerekkorunkban mint egy t�nd�r, hozz�dny�lni sem mertem...mindig is Szerettelek...de sosem tudtam bevallani, sz�momra egy �rt�kes porcel�n baba volt�l, akit m�g �rinteni sem szabad.
-De Sasuke, mi�rt nem mondtad ezt el? �n mindig is szerettelek...m�g most is!-mondtam f�lig pirulva.
-Igaz�n Sakura?-ragyogott fel a gy�ny�r� fekete szemp�r.
-Igen...
Ekkor egy cs�k csattant el, amit az Uchiha kezdett el. Forr�, hosszadalmas cs�k volt. Majd �n t�rtem meg a csendet:
-Neharagudj, de �lmos vagyok, ez�rt ha nemb�nod...most menn�k.
-Persze.-mondta szomor�an Sasuke.
Visszafek�dtem a s�tramba, majd eg�sz �jszaka azon gondolkodtam hogy milenne ha...De ennek m�g nem tudtam a k�vetkezm�nyeit.